EGYÜTT AZ AGARAKÉRT
#antiracingbrand
Az első találkozásunk az agarakkal megpecsételte, ahogyan gondolkozunk róluk. Egy létminimum alatt tengődő vidéki falu disznóóljában, több mint 20 agár volt láncra kötve, sebesülten, törött lábbal, vemhesen, kihasználva. Azon az estén egy háromajtós kis Seat Ibizában 9 kutya érkezett meg magyar Agár Fajtamentéshez. Később mindannyian megmenekültek. Hihetelen mennyi társuk van szörnyű, kiszolgáltatott helyzetben szerte a világon. Elszomorító, hogy ezeket a törékeny, csoda lényeket, melyek szabadságra termettek, az ember, milyen elképesztő módon zsákmányolja ki. Kevesen tudnak arról, mi történik az agarakkal, miért is kell menteni őket. Itthon, Magyarországon évente közel 500 agár kerül a fajtamentéshez, akiknek új családot, otthont keresnek. De ez csak a jéghegy csúcsa.
Csapatunk tagjai rendszeren támogatják azokat a szervezeteket melyek az agarakért küzdenek és hamarosan már rajtunk keresztül ti is segíthetitek őket.
Görgess lentebb és olvass tovább, ha szeretnél többet tudni és segíteni.
A SPANYOL AGARAK, A GALGOK
Február elseje a spanyol agarak, a galgok világnapja. Ezen a napon végződik a hivatalos vadászati idény Spanyolországban, mellyel együtt megkezdődik a feleslegessé vált galgók „leselejtezése”.
Az agaras vadászat Spanyolországban tradíció, amihez a feleslegessé vált kutyák kivégzése is hozzátartozik. Nyilvános adatok szerint, a több mint 170 000 vadász Spanyolországban, összesen 490 000 galgót tart, melyből évente körülbelül 50 000-100 000 állattól szabadulnak meg. Sajnos a vadászidény végén az agarak válogatott módszerekkel történő kivégzése mélyen gyökerező tradíció, talán a bikaviadalok esetéhez hasonlítható legjobban, amelyet a nemzetközi nyomásnak és a milliók által aláírt petícióknak köszönhetően egyre több helyen tiltanak be az országban.
A több éve erősödő nemzetközi összefogás, igyekszik minél több ember figyelmét felhívni arra, hogy a kegyetlenséget nem lehet tradíciók mögé rejteni. Hazai, lelkes, civil kezdeményezés hatására, már Magyarországon is, igyekeznek bekapcsolódni a nemes állatok mentésébe.
VERSENYAGARAK
Az agárversenyeken a kutyákat jellemzően úgy kezelik, mint a gépeket, érzelemmentesen, kötődés nélkül. Rendszeresen történik baleset a pályákon, de a sérült állatok nem kapnak orvosi ellátást. Nagy részük feleslegesség válik, így egyszerűen megölik őket.
Ezek a kutyák túl fiatalon kezdik a versenyzést, az ízületeik fejletlenek, messze nincsenek a formájuk csúcsán, de a kizsákmányoló attitűdnek köszönhetően sosem érik el azt. 4-5 éves koruk előtt már lemondanak róluk. Gyakran doppingolják őket szteroidokkal, kokainnal a jobb teljesítmény érdekében. A szerencsésebb „nyugdíjazott” állatoknak gazdát keresnek, de ők egy igazán pici százaléka azoknak a versenyzésből kiesett agaraknak, akiket szaporító telepeken, vérbankokban helyeznek el vagy épp Kínába exportálnak, ahol a húspiacon kötnek ki.
Magyarországon is számos versenyagár köt ki az Agár Fajtamentésnél.
A KÍNAI HÚSPIAC
Rengeteg szörnyű sorsú kutyus mellett az agarak gyakran végzik a húspiacon. Nagy-Britanniából, Írországból és Ausztráliából exportálják legtöbbjüket, elsőként hogy ismét versenyezzenek Kínában. A már „alkalmatlannak” talált kutyák egyébként is rossz állapotban vannak, de folytatódik a kihasználásuk. Mikor végképp kizsigerelik őket, akkor kerülnek a húspiacra, ahol rendszerint tovább kegyetlenkednek velük, mielőtt meghalnak.
VÉRBANKOK
Világszerte több olyan vérbank működik, ahonnan állatorvosok, klinikák vásárolnak vért. A donorok nem boldog családokban élnek, a vérbankokban szűk ketrecekben több száz kutya tölti mindennapjait. Az ebek többsége nyugdíjazott versenyagár, hiszen az ő vérük univerzális, bármilyen kutyának adható. Az itt tartott ebektől általában 10-14 naponta vesznek vért. Ezek a kutyák idővel teljesen magukba fordulnak és rettegve töltik el hátralévő éveiket.
